Könyvújdonságaink szeptemberben

spivetMiután az isten háta mögötti tanyán élő tizenkét éves térképrajzoló zsenit, T. S. Spivetet váratlanul telefonon értesítik a Smithsonian Intézetből, hogy elnyerte a rangos Baird-díjat, a normális élet – már amennyiben a családi vacsoraasztalnál folytatott társalgás feltérképezését annak tekintjük – félbeszakad, és kezdetét veszi az egész országot átszelő bizarr utazás, amely a montanai tanyáról a washingtoni múzeum patinás termeibe röpíti a főhőst.
 

 

 

 

 

RiordanA félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A New York Times sikersorozatának várva várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd.

 

 

 

 

EzeregyéjszakaA történet Seherezádéról szól, Jafar nagyvezír bátor lányáról, aki minden éjjel elmesél egy csodálatos, és mindenekfelett érdekfeszítő mesét az őrület határán lévő Sahriár szultánnak, aki fondorlatos felesége halála után, a merénylőktől félve, képtelen elaludni. Seherezádé tudja, az életével fizet, ha a szultán ráun a történetekre, ezért egy hivatásos mesélőhöz fordul segítségért. Hogy lekösse az uralkodó figyelmét, mesél Aladdinról, a tolvajfiúról, aki egy hatalmas dzsint tesz szolgájává, Ali Babáról, a jószívű szabóról és a negyven rablóról, mesél a szultán bohócának, Berbeknek az utolsó tréfájáról, Abu Bashidról, a gonosz szultánról és nem utolsó sorban Billah szultán három fiáról.

 

 

 

 

Nicolas

Nicolas egy francia kisiskolás, kinek élete felhőtlen, a szülei imádják, az iskolában rengeteg barátja van, minden úgy tökéletes, ahogy van. Egy szép napon azonban Nicolas megsejti, hogy hamarosan kistesója születik. Attól tart, hogy élete ezután teljesen meg fog változni, ezért barátai segítségét kéri.

Francia nyelv gyakorlásához kiváló!

 

 

 

 

 

 

 

Guvat

Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön.

Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló – vagy épp most megújuló – világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta…

Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét…

Lackfi

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik
párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

 

 

Mészöly1956 nyara! Egy nyár izzásig feszült létszünet, várakozás és felkészülés baljós idillje. Egy este váratlanul felhív a barátom, s azt kérdezi, nem volna-e kedvem meglátogatni az ohati kísérleti solymásztelepet (az egyetlent az országban), ahol jó ismerőse a vezető fősolymász? Egy- vagy másfél hetes kiruccanásról fenne szó, s tőlem függ, mennyire futja a türelmemből, időmből. Nem sejthettem még legalábbis biztosan nem , hogy hamarosan egy másfajta beavatásra is megjön a meghívás; a forradalom röpte mentén. Közép-európai véletlen, hogy a két beavatás, onnét a szédítő magasságokból nézvést, és mélyebb áramlataik logikáját
tekintve nem is olyan nagyon különböznek írta a szerző a Magasiskola keletkezéstörténetéről 1995-ben.

 

 

 

Orhan örökségeAz Orhan öröksége figyelemre méltó, felejthetetlen regény a szerelemről és a túlélésről. Finoman egyensúlyoz a háború borzalmainak ábrázolása és egy varázslatos családi történet elmesélése között. (Publishers Weekly)

Pusztai tanárnő könyvajánlóját az alábbi linken olvashatjátok:

Egy örmény regény margójára

 

 

 

 

 

 

 

Világadapter

A Világadapter megjelenése ünnep. Tóth Krisztina, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb és legolvasottabb alkotója a Pixel, az Akvárium és a Pillanatragasztó történetei után adja közre az utóbbi években született verseit.
Városok, tárgyak, emberek, bosszantó vagy épp mulatságos történetek indítják el a verseket, hogy aztán a költőt követve járhassuk végig az utat a hétköznapi, mégis alapvetően fontos dolgok megértéséig. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél.

 

 

 

 

Tajtékos napokBoris Vian a francia avantgárd irodalom megkerülhetetlen, ikonikus alakja. A Tajtékos napok című legendás regénye 1946-ban jelent meg, amely a szerelem mindent elsöprő erejét semmi mással össze nem hasonlítható módon mutatja be. A művet méltán emlegetik minden idők egyik legmeghatározóbb szerelmes alkotásának. Colin és Chloé történetét, a különleges látványvilágáról ismert kultrendező, az Egy makulátlan elme örök ragyogása című film Oscar-díjas rendezője, Michel Gondry vitte filmvászonra, akinek rendezésében lenyűgöző formában elevenedik meg Boris Vian fantasztikusan egyedi szürreális világa.

 

A bejegyzés kategóriája: könyvajánló, új könyvek
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..