Billy vagyok, Billy Elliot. Tizenegy éves vagyok, és amióta apa meg a bátyám folyton sztrájkőrségbe jár, mindig nekem kell vigyázni a lökött Nagyira. Mert az anyukám meghalt. Apa folyton azt mondja, muszáj bokszedzésre járnom, mert ő is bokszolt, meg az apja is bokszolt. De én utálok bunyózni. A zongorán szeretek klimpírozni, mint a Mama, és a múltkor edzés után beálltam a balettos lányok közé táncolni. Hát az… az igazi csoda volt!
Jack Thorne-nak J. K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne új története alapján írt színdarabja, a Harry Potter és az elátkozott gyermek a Harry Potter-sorozat nyolcadik része, egyszersmind az első, színpadon bemutatott hivatalos Harry Potter-történet. A darab ősbemutatójára 2016. július 30-án a londoni West Enden került sor. Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskolás korú gyermek apjaként kell helyt állnia. Miközben Harry a múlttal viaskodik, ami nem hagyja magát eltemetni, legkisebb fiának, Albusnak meg kell küzdenie a rákényszerített családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a nyugtalanító ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy sötétség néha egészen váratlan helyekről támad.
A Csillagok háborúja 1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve, mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.
Mi minden fér egy kapcsolatba? Mit lehet kibírni, hogy lehet kibírni, ki győz le kit? Lehet-e birtokolni valakit anélkül, hogy megtörjön, vagy beletörődjön abba, amin nem mer változtatni? A test törékeny, a test erős.
Vágy és harag, nő és férfi. Itt és most. A szereplők ismerősek, mégis különös fénytörésben látunk rájuk, ahogy a szerelem és a lemondás határán kibeszélik a titkaikat, végre kimondják a vágyaikat, vagy lelepleződnek a hazugságaik.
Szabó T. Anna első felnőtteknek szóló prózakötete a Törésteszt. Novellái kíméletlenül és együttérzően szólnak a magányról, a párkapcsolatok szívszorító hidegháborújáról, a szenvedélyről és a szeretetről.
Elif Shafak legújabb keleti-nyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé "a »becsület« nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen." Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni – a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát.
A Sátántangóban megérkezett Irimiás és a Háború és háború előzményeként megjött Ézsaiás, most újabb Krasznahorkai-hős tűnik fel a lát- és országhatáron. Báró Wenckheim, a messziről jött ember, egyenesen Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei vidékére, a Viharsarokba. Azt mond, amit akar vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő, ügyeskedő kópé vagy zseniális ötletember, aki új távlatokat nyit?A kisvárost egyszer csak ellepik az olajszállító kamionok. Közel vagyunk a tűzhöz. Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.
Michael J. Sandel, a Harvard Egyetem politikatudományi professzora könyvében arra keresi a választ, mit is jelent az igazságosság fogalma. Mikor teszünk erkölcsi parancsainknak megfelelően? Vajon bizonyos helyzetekben hogyan tudjuk megtalálni a helyes cselekvés módozatait? Konkrét, mai példákból – nyerészkedési célú áremelések, a közelmúlt állami mentőakciói, a korábban mások által elkövetett bűnökkel való szembenézés, a pozitív diszkrimináció, az abortusz, az azonos neműek közötti házasság problémája stb. – kiindulva vizsgálja ezt a kérdést, morális életünk nagy kérdéseit tárgyalva.
Három költő kisregényét tartja kezében az Olvasó. Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre. Magukra készülnek. A kiteljesedésre. Mindahányuk készülődésének tétje a magyar irodalom egy kivételes eseménye. A történetek arról szólnak, hogy megcsinálják.
Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem ahogy ő nevezte komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És a mi szerencsénkre tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő. Ezt a könyvet akár Emberi Színjátéknak is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne – no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet? Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!
Baka István összegyűjtött versei költői életművének eddigi legteljesebb gyűjteménye. Szerkesztői és szöveggondozói elveiben jelen kiadás követi a Tiszatájnál megjelent életműsorozat Versek (2003) című kötetét. A költői életmű gerincét e kiadásban is az 1996-ban, már a szerző halála után megjelent Tájkép fohásszal című kötet alkotja (Jelenkor kiadó). Jelen kiadás függeléke az azóta eltelt időszakban előkerült Baka-kéziratok közlésével bővült.
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) a magyar költészet kiemelkedő jelentőségű alakja, aki szinte szenvedélyes tudatossággal formálta egységessé lírai életművét. Köteteinek anyagát folyamatosan újrarendezte, új verseit az így kialakított szerkezetbe illesztette. Az 1986-ban megjelent A Föld emlékei című gyűjteményes kiadás tekinthető költői végakaratának. Ez a kötet a személyes közlésektől, életrajziságtól radikálisan elzárkózó, de izzó fegyelemmel megformált tárgyias költészet nagyszabású műve. Halála után azonban több kéziratos füzete is előkerült. Hátrahagyott versei azt mutatják, hogy szinte egész pályája során volt egy másik beszédmódja, belső használatra, amely nagy tárgyias lírájának ellenpontjaként lobogó indulattal beszélt legszemélyesebb tapasztalatairól, érzéseiről. Költői életműve így szó szerint megkettőződött. Az életmű két fele, noha ellentétes beszédmódot és versfelfogást követ, újabb ellentmondásként, ugyanazon az eltéveszthetetlen hangon szól.
Küldök egy új verset, Óda a haladékhoz címűt, remélem, elég szívhez szóló, mert pár nap haladék még nagyon elkelne írja a költő a kiadónak, aki természetesen meghatva megadja a haladékot, hiszen ez a kötet csupán tizenhét évvel a Bögre azúr, valamint épp hogy kilenc évvel a Szívdesszert után készül el, és hát a jó munkához, tudjuk, idő kell. Főleg, ha a költő nem kapkodós. Viszont bámulatos költemények születhetnek épp emiatt arról, hogy nem az, és hogy milyen nem még. Hogy nem kertbarát, nem e-mail- és telefonbarát, viszont gyerek- és családbarát, illetve hogy mit jelent számára a költői szerep, kiváltképp mikor hitvesi, esetleg létösszegző lírát vagy épp futballkommentátor-ódát, tehenészeti költeményt költ. Ebben a kötetben minden tiszta sor, mindent ki lehetett mondani, minden olyan mint minden, és Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, hogy az ő korában / egy rendes költő meg van halva már Azonban ő konokul ragaszkodik magánemberi rendetlenségéhez, miközben ha a rímek és ütemek rendjéről van szó, a nyelv és a forma úgy engedelmeskedik neki, ahogy nagyon keveseknek a kortárs költészetben.
Az augusztus végén megjelent kötetben több, mint hatvan író, művész, közéleti személyiség megrendült emlékezése olvasható Esterházy Péterről. A könyvet Esterházy Péter életéről szóló fényképekkel illusztrálták.
A könyv hangoskönyv mellékletet tartalmaz.
( A könyvismertetések a bookline.hu anyagait fölhasználva készültek)
Felsőoktatási tanköny.
Mondanom se kell, hogy mindenkinek hasznos kiadvány, aki biológia érettségire készül! Hajrá! 🙂
A dél Európán átvezető, pompásan megtervezett utak és hidak láttán, ma is csodálattal adózunk a régi rómaiak mérnöki tudásának. Tisztában is volt mindenki annak idején a fontosságukkal, hiszen a nagy birodalom kormányzásához elengedhetetlenül szükséges volt a gyors utazás, hogy az utasítások idejében eljussanak a Földközi-tenger medencéjének legtávolabbi pontjára is. Hogyan is utaztak tehát a régi rómaiak? Erre a messzire vezető és sokfelé elágazó kérdésre Ürögdi György, az ókori római világ szakértője egész könyvvel válaszol, mégpedig nagyon érdekes és hiteles könyvvel, hiszen klasszikus szerzők vallomásai és egykorú hivatalos iratok adatai alapján tájékoztatja az olvasót.
