Megjelent az idei évkönyvünk

A 2018/2019-es évkönyvünk már megjelent, itt online is olvasható. Jó böngészést hozzá!

Kategória: suli | Címke: | Hozzászólás most!

Szabadkán jártunk

Két évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy az Arany – évforduló kapcsán szervezzünk kirándulást Nagyszalontára. Az út nagyon jól sikerült, sokan mondták, folytassuk ezt a kezdeményezést. Látogassunk meg olyan helyeket, amelyek a magyar irodalom alkotóihoz kapcsolódnak, történelmi emlékezetünk részei. Így esett a választás Szabadkára.

Szabadka jelenleg Szerbiában található, a magyar határtól nem messze, a vajdasági irodalom központja, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza szülővárosa.

Április 27-én, szombaton reggel kerekedtünk fel, hogy a mintegy 3 órás utat megtéve a nap nagy részét Szabadkán töltsük. Az utazás alatt irodalmi játékokkal szórakoztattuk a lelkes közönséget, fiatalt és idősebbeket egyaránt, hiszen a diákok mellett sok kolléga eljött velünk erre az útra. Az első nehézség a határállomáson fogadott bennünket. Szerbia nem az Európai Unió tagja, ezért a határellenőrzés a régi időket idézően zajlott, hosszan várakoztunk, míg sorra kerültünk. Végül mehettünk tovább, így késve ugyan, de megérkeztünk Szabadkára. Bár az idő sem volt kegyes hozzánk, eső fogadott minket, de mi alig vártuk, hogy a hosszú utazás után végre megismerjük a várost. Az ortodox húsvéti ünnep miatt a közintézmények zárva voltak, de kedves vendéglátóinknak köszönhetően mi bejutottunk az impozáns Városházára. Komor Marcell és Jakab Dezső lenyűgöző alkotása eredeti szépségében látható ma is, a szecessziós díszítésű épület, a Róth Miksa – féle üvegablakú díszterem ma a testületi ülések helyszíne, esküvőket, ünnepségeket tartanak itt.

Következő helyszínünk a gyönyörűen helyreállított zsinagóga volt. Itt várt bennünket Lovas Ildikó, a kortárs magyar irodalom jeles képviselője. Ő is szabadkai születésű lévén, jól ismeri a város múltját, jelenét- jelenleg is itt él. Magával ragadó, bensőséges kalauzt kaptunk tőle Szabadkáról; mit jelent számára a város, mit szeret benne, hogyan élnek tovább irodalmi hagyományaik. Gondolatai nyomán élő, tapintható valósággá vált a gyerekek számára, mit jelent ma a határon túli irodalmi lét, a magyar kisebbség hogyan él ma ebben a sok kultúrájú városban.

A találkozás után megkoszorúztuk Kosztolányi Dezső szobrát egykori gimnáziuma mellett, Dömök Kata mondta el Halotti beszéd című versét, megidézve közénk a költőt.

Maradt még egy kis időnk sétálni, gyönyörködni a szecessziós épületekben, a Fő tér hatalmas kék Zsolnay- kútjában, a Raichle-palotában, aztán elindultunk hazafelé.

Útközben elhaladtunk a híres Palicsi tó mellett, a Monarchia-korabeli épületek, villák a balatoni villák világát idézik.

Terveink szerint Szegeden megálltunk volna pihenni, vacsorázni – de a politika sajnos ismét közbeszólt, a röszkei határátkelőnél nagyon hosszú busz-sor fogadott minket. Különböző kalandok után késő este értünk haza.

Ennek ellenére hétfőn csupa mosolygós arccal találkoztam az iskolában. Mindenki nevetgélve mesélte kalandjainkat, fáradtságos megpróbáltatásainkat, szép élményeinket.

Ezúton is köszönöm kollégáimnak a szervezésben való segítséget, a szuper irodalmi játékokat Balog Otilia, Pusztai Ágnes és Winkler Ágnes tanárnőknek.

P.Szabó Melinda

Kategória: Kirándulás | Címke: , | Hozzászólás most!

A magyar költészet napja – Április 11.

Idestova 20 éve megünnepeljük a magyar költészet napját minden év április 11-én, József Attila születésnapján a Könyvesben. Tanárok, diákok olvassák fel kedvenc verseiket népes számú hallgatóság előtt. Tényleg ünnepi pillanatok ezek, hiszen a hétköznapi munka, tanulás közben megállunk egy kicsit, és egy órára csak a versekre figyelünk.

Idén a költészet mellett a zene ünnepe is volt ez a nap, hiszen csak olyan művek hangzottak el, amit megzenésítettek.  A fellépők között voltak régi Könyves-diákok, jelenlegi diákok, kollégák, no és persze az iskola énekkara, zenekara, valamint most debütált saját szerzeménnyel a Kisbetűs ünnepnapok zenekar. A zsúfolásig megtelt díszterem közönsége klasszikus és kevésbé klasszikus (pl. Kispál és a Borz, Müller Péter Sziámi) verseket hallhatott.

Költészetnapi műsor

2019. április 11.

1. József Attila: Születésnapomra / Tóth Tibor

2. József Attila: A hetedik / Berecz Andrea, Tóth Tibor

3. Rodolfo Vettorello: Il tuo viso d’inverno ( Arcod télen ) / Pilter Lilla, N.-Bihari Rita

4. Edith Piaf: La vie en rose (Élet rózsaszínben) / Dömök Kata, N.-Bihari Rita

5. Vágtat a gazda. A kút, A tűznél ülök  / Kovács Csaba, Dudás Zita

6. Robert Burns: A Red, Red Rose / Tóvizi Gergely –vers, Gollob Márton –gitár, Shopland Kevin – hegedű

7. Stephen Foster: Hard Times Come Again No More / Zámbó Kristóf

8. Lovasi András: Etetés / Tóth Tibor

9.Bereményi Géza – Cseh Tamás:  Csönded vagyok / kisbetűs ünnepnapok (Gollob Márton,  Hederics Márton, Torda Barnabás, Velek Domonkos)

10. Velek Domonkos: Hogyha nincsen más / kisbetűs ünnepnapok

11. Weöres Sándor: Csiribiri / Monoki Ádám  feat. Bihari Rita & Horváth Kamilla, László Tamás

12. Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők – Balázs Árpád: Bodzavirág /    N.- Bihari Rita – KKG kórus

13. József Attila: Kertész leszek / N.- Bihari Rita – KKG kórus

14. Müller Péter Sziámi – Bódi László (Cipő): Árad a szeretet / Hankó Klára és a 12. c matek faktosai,  N. –Bihari Rita, KKG kórus

Kategória: Egyéb | Címke: | Hozzászólás most!

Rendhagyó irodalomóra Tasnádi Istvánnal

Idei vendégünk Tasnádi István író, rendező, filmforgatókönyv író volt. A gyerekek az Időfutár sorozat írójaként ismerhetik a nevét, a színházba járó felnőttek A Bárka, a Krétakör, a Katona József Színház számos darabját köszönhetik neki, valamint a legsikeresebb magyar sorozatfilmek, az Aranyélet és a Terápia vezető szövegírójaként is találkozhattunk a nevével. Sokoldalú alkotó, közel 40 darabját több mint 100 alkalommal mutatták be különböző színházak. Feleségével Jeli Viktóriával közösen írt darabjukat, a Kettős:játék-ot nagy sikerrel játssza a Kolibri színház. Nagy izgalommal vártuk, hiszen Berecz Andrea tanárnő tanítványai, a 7.d-sek közös olvasmánya épp az Időfutár volt, ők a színpadi adaptációt is megnézték. Mindannyian eljöttek, és a találkozó elején ők kérdezhették az írót. Érdekelte őket, hogyan ír 4 alkotó egyszerre egy regényt, kinek az ötlete volt eredetileg a téma, melyik karaktert szereti a legjobban. Utána beszélgettünk arról, hogyan válik valakiből drámaíró, hiszen általában verset vagy prózát ír minden írással kacérkodó ember kezdetben, mit szeret a színházban, egy színházi előadás sikerében mennyire fontos a drámai szöveg, mennyit tesz hozzá a rendező, az előadás képi világa. Megtudtuk, hogyan működik egy “szöveg-gyár” a napi sorozatok esetében, miért volt jobb az HBO-nál filmforgatókönyvet írni. Befejezésképpen egy Rákospalotáról szóló novellájából olvasott fel, hiszen ő is itt lakik, nem messze a Könyvestől. 🙂

Kategória: kortárs irodalom | Címke: | Hozzászólás most!

A Hét könyve – Kertész Erzsi: Panthera

Az év legjobb magyar kalandregénye az ismert pszichológus szerző újabb regénye izgalom, nyomozás, barátság, túlélés lebilincselő olvasmány.

Adva van

– egy titokzatos, párduc alakú hegy (a Panthera)
– egy csapat gyerek (Gekkó, Vince, Hétfejű Helga, Virág, Noémi, na és persze Kismukk, aki az egész történetet feljegyzi az utókornak)
– egy kezdetektől fogva gyanús hegymászó (Meredek Johnny), egy barátnő (Lavínia),
– egy kutya (Everest)
– egy talpraesett portás néni (Rozika)
– és egy igen furcsa szerkezet, ami bárkit és bármit tetszőleges méretűvé tesz (az Átméretező) Az egész csak egy hegymászó szakkörnek indult

De hogy mi lett belőle, az kiderül Kertész Erzsi (Nem mese, Göröngyös Úti – Iskola, Labirintó) izgalmas, letehetetlen és vicces kalandregényéből!

Kategória: Hét könyve | Címke: , | Hozzászólás most!

Megjelent a 2017/2018-as évkönyvünk

 

Kategória: suli | Címke: | Hozzászólás most!

A Hét könyve – Szívlapát

A versek nem mennek ki a divatból. A versolvasás olyan, mint válogatni egy végtelen nagy ruhatárban. Lesz köztük olyan darab, ami eleinte úgy lötyög rajtad, mint apád harmincéves bőrkabátja, aztán szépen belenősz. Lesz olyan, ami egyáltalán nem tetszik, és nem is fog soha. Aztán jön a szerelemvers első látásra, majd a nagy, örök kiválasztottak.
A Szívlapát című versgyűjteményben nyolcvanöt köztünk élő költő százötven verse olvasható. Vannak olyan szerzők, akik már évtizedek óta írnak, és vannak, akik meg sem születtek, amikor másoknak már verseskötete jelent meg. ( Bookline)

Kategória: Egyéb, Hét könyve, kortárs irodalom, új könyvek | Címke: | Hozzászólás most!

Költészet Napja 2018

Iskolánk idén rendhagyó módon ünnepli a Költészet Napját. Április 11-én 12 órás versmaratont szervezünk. Reggel 7 órától este 7 óráig az Újpest Központ aluljáróban közel 400 kerületi diák és felnőtt fog verset mondani e jeles napon. 340 vers hangzik majd el, szünet nélkül.
Reméljük, hogy az arra járó, munkába, iskolába siető, dolgozó emberek megállnak majd egy percre és ők is részesei lesznek e szép ünnepnek.
             Sok szeretettel várunk mindenkit a közös versmondásra!

Kategória: ünnep | Címke: | Hozzászólás most!

Vendégünk lesz Csaplár Vilmos, író

Fotó Györe Gabriella

2018. március 20-án iskolánkba látogat Csaplár Vilmos, aki egykor az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait.

Csaplár Vilmos 1947-ben született Újpesten, középiskola után az ELTE jogi karán tanult, majd 1972-ben végül magyar szakos diplomát szerzett. 1971-ben megalapította a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóiratot, 1976 és 1983 között az Új Tükör szerkesztője volt. 1975-ben Add tovább! címmel irodalmi antológiát szerkesztett. Ez az antológia a magyar irodalom új tájékozódásának, merész kezdeményezéseinek egyik első seregszemléje volt. 1988-90 között A lap főszerkesztője. 1993-94 között a Demokratikus Charta szóvivője. 2003-tól 2012-ig a Szépírók Társaságának elnöke.

Iskolánkban Rendhagyó irodalomórát tart a 11.A-soknak.

Reméljük, hogy egykori Könyveses emlékei is szóba kerülnek majd, és színvonalas, tartalmas beszélgetésnek lehetünk részesei.

Kategória: kortárs irodalom | Címke: , | Hozzászólás most!

A Hét könyve – Egils saga

A Kopasz Grím-fia Egil története,azaz Egil sagája egy tizedik századi izlandi harcos-költőről szól.
A mű egy "skald"-farmer nemzetségét, hosszú és brutális, de kétértelmű életét leíró történelmi regény, amely bemutatja egyrészt a csodás munkákat alkotó költőt, aki egy éjszaka alatt olyan dicsverset írt a norvég királynak,hogy kivégzés helyett az elengedte, másrészt pedig azt a férfit is láthatjuk, aki egykor hétévesen, miután a helyi fiúk átverték egy játékban,hazament, majd visszatért egy baltával, és a fogáig félbehasította az őt megcsaló fiú fejét. Ez az Ő története.
( Hajós Áron 12.o.)

 
Kategória: Hét könyve | Címke: , | Hozzászólás most!