Nádas Péter Bármi jő – Emléklapok halott barátaimról című esszéjével
A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921-2001) és Polcz Alaine (1922-2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka.
Minden év októberében több alkalom is figyelmeztet bennünket az olvasás fontosságára: ebben a hónapban ünnepeljük az Iskolai könyvtárak világnapját és az Olvasás éjszakáját is.Idén mi is kínálunk Nektek egy egész estére szóló kulturális programot.Ebben az évben a természettudomány és az irodalom kapcsolatáról lesz szó. Létezik-e híd a tudomány és a művészetek között? Vagy két örök ellenségről van szó? Aki természettudományokkal foglalkozik, az szeretheti-e az irodalmat? Minden író csak bölcsész, aki nem ért semmit a természettudományok világából? Kibékíthetetlen az ellentét?
Megpróbálunk utánajárni. 🙂
Október 12-én, csütörtökön délután 4 órától este 10 óráig várunk Benneteket!
Közben 18 órától megnyílik az Irodalmi Teaház – Háziasszonyok: Berecz Andrea és Pusztai Ágnes tanárnők. Aki úgy érzi, elfáradt – ide betérhet egy teára, sütire. A zenei szolgáltatásról Bihari Rita tanárnő gondoskodik, Farkas Rita tanárnővel pedig kézműveskedni lehet, idén a Suminagashi rejtélyeivel ismerkedünk.
18:00 Vendégünk Nagy Kinga, matematika-magyar szakos tanárnő. Vele arról fogunk beszélgetni, miért szereti a szakmáját, lehet-e egyszerre szeretni mindkét tudományt?
18:30 Miről mesélnek a homéroszi eposzok csillagász szemmel? Kósa Mátyás
19:00 Filmvetítés (Tajtékos napok, Alice Csodaországban)
20:30 Irodalmi játékok Kiss Anikó és Winkler Ágnes tanárnővel
21:15 Slam Poetry Verseny
21:45 Zárásként könyvdominót építünk közösen
Aki szeretne részt venni a programon, az regisztráljon online az alábbi oldalon:
E heti könyvünk Jodi Picoult Házirend című regénye. Mostanában egyre többször halljuk, "autista, Asperger-szindrómás". Mit is jelent ez pontosan? Milyenek ezek a gyerekek? Picoult regényének főhőse, Jacob is Asperger-szindrómás. Az ő történetét kísérhetjük nyomon ebben a könyvben, izgalmas krimivel fűszerezve.
Jacob Hunt nem átlagos tinédzser: Asperger-szindrómája van. Képtelen értelmezni a szociális jelzéseket, sehogy sem találja a helyét kortársai között, és még attól is retteg, ha egy másik ember szemébe kell néznie. A fiút semmi sem érdekli jobban, mint a bűntények felderítése. Mindent tud a helyszínelésről, és nemegyszer valódi bűntények helyszínén is feltűnik, frászt hozva ezzel a vermonti kisváros rendőreire. Amikor Jacob segítője, egy fiatal gyógypedagógus lány brutális gyilkosság áldozatává válik, fordul a kocka, és most a rendőrség jár Jacob nyomában. A fiú érzelemmentessége, üres tekintete és szokatlan reakciói pedig szinte felérnek egy beismerő vallomással… Hogyan küzd meg Jacob és családja a betegséget övező félreértésekkel és előítéletekkel? Hogyan tud segítő kezet nyújtani egy anya, aki maga sem találja az utat a fiához, és egy kamaszodó öcs, aki sohasem élhetett normális életet beteg testvére miatt?
Jodi Picoult kíméletlenül őszinte regényéből megtudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a családoknak, akik autista gyermekeket nevelnek – és közben éles kritikát kapunk az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről és a szenzációhajhász, megbélyegző kisvárosi társadalomról is. A Házirend azonban krimiként is megállja a helyét, hiszen az első oldaltól az utolsóig végig kísérti az olvasót a kérdés: bűnös-e Jacob Hunt? (bookline.hu)
Ezentúl minden héten ajánlunk nektek egy könyvet könyvtárunk új szerzeményeiből, vagy ha éppen nincs új könyvünk , akkor majd a régiek közül szemezgetünk értékes, érdekes olvasnivalót.
Ezen a héten Nyáry Krisztián Merész magyarok című könyvét választottuk.
30 emberi történet „Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel.” Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok.(lira.hu)
A fenti cím egy ErasmusPlus projekt neve. Idén ősszel lehetőséget kaptunk arra, hogy az 5K Központ társintézményeként részt vegyünk ebben a projektben. 6 ország pályázott: Lettország, Horvátország, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Törökország.
Két éven keresztül olvasáshoz kapcsolódó programokat, tevékenységeket kell szervezniük az iskoláknak. Cél az, hogy minél több diák megszeresse az olvasást, a könyvek világát. Miután különböző korosztályú gyermekekről van szó, a feladatok is sokfélék. Első alkalommal mesét írtak az általuk teremtett hősről, és ez e-könyv formában elkészítve a program honlapjára is felkerült. A következő feladatként egy olvasással kapcsolatos sztorit, jelenetet írtak a diákok, és ezt előadták a saját iskolájukban.
A projektben részt vevő tanárok számára rendszeresen lehetőség van megbeszélni a tapasztalatokat, élményeket.
Most tavasszal Magyarországon volt a projekttalálkozó. Hozzánk 2017. május 24-én látogattak el a tanárok.
Délelőtt bemutattuk iskolánkat; először Udvardi Imre tanár úr mesélt a csillagász szakkör történetéről, majd közösen megtekintettük a csillagvizsgálót. Utána egy különleges „Irodalmi természettudományos” órán vettünk részt az Öveges-laborban. Neugebauer György és Scheuer Zsuzsanna tanárnő az olvasás folyamatát természettudományos szemszögből közelítették meg. Megnéztük a képalkotás folyamatát, titkos írást fejtettünk, s így eljutottunk Antoine de Saint-Exupery A kis herceg című művéhez. Ennek kapcsán aztán vizsgáltunk róka-koponyát, homokot, rózsaszirmot, működtettünk tűzhányót.
Az Európa különböző országaiból érkező tanárok nagy örömmel lettek újra diákok egy rövid időre.
Délután kreatív írás-tréninget vezetett Menyhért Anna, írónő, a magyar program vezetője, majd projektmegbeszéléssel zárult a nap.
Ősszel Horvátországban lesz a következő állomás, addigra szakácskönyv-készítés a feladat. Persze nemcsak híres nemzeti ételeink receptjeit kell lefordítanunk angolra, hanem meg is kell majd főzni egyet-egyet más nemzetek kedvenc ételeiből.
2017. április 24-én került megrendezésre a Könyves Kálmán Gimnáziumban a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny. Ezen a napon a 7-8. évfolyamos tanulók látogattak el iskolánkba, egy írásbeli és egy szóbeli fordulón kellett részt venniük.
„A verseny több célból jött létre. Egyrészt a könyvtárhasználat jóval több, mint amit az emberek általában erről tudnak, hiszen egy jól felszerelt könyvtárban már internet is van”-mondta a verseny országos szervezője, Tolnai József.
A díszteremben tartott megnyitó után a diákok a könyvtárba indultak, ahol hamarosan kezdetét vette az írásbeli megmérettetés.
Egy rövid tájékoztatót követően a versenyzők nekiláttak a kapott feladataiknak, ezalatt Tolnai József ismertette velünk a modern könyvtárak funkcióját és lehetőségeit:
„A könyvtárat mi úgy értelmezzük, mint olyan adatbázist, ahonnan mindenféle tudás beszerezhető, akár papír alapon, akár digitális formában. Nemcsak könyveket és folyóiratokat lehet használni, hanem minden versenyző számára ott van a lap-top, amin egyrészt a különböző adatbázisokat igénybe tudja venni, másrészt természetesen az iskola online katalógusát is, mert ma már minden modern könyvtárnak van online katalógusa.”
Az írásbeli befejezése után a versenyzők az énekteremben kialakított büfében gyülekeztek. Bár több mint egy óráig dolgoztak a feladaton, abban mind egyetértettek, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, így senki sem tudta befejezni a versenyt. „Ha bent ültél volna, talán rövidebbnek tűnt volna”-jegyezte meg egyikük. Egy lány fel is szólalt az ügyben:
„Szerintem a feladat alapötlete jó volt, egy 200 évvel ezelőtt élt embert kellet meghívnunk egy mai bankettre, aki akkor 15-16 éves volt. A kapcsolatairól kellett beszélni, hogy kiket ismert, ami nekem tetszett, meg érdekes volt. Megtudtam a választott emberemtől, Deák Ferencről rengeteg dolgot, és az ismeretségi köréről, így bővíthettem a tudásomat. Ami viszont nem tetszett benne, hogy kevés idő állt rendelkezésünkre, így nem tudtuk rendesen befejezni.” –a többiek helyeslően bólogattak. „Ezért először arra gondoltam, hogy nagyon rosszul sikerült, de így fogalmam sincs.”
Egy kis pihenés után egyesével hívták őket a szóbeli próbatételre. Az egyik visszatérő versenyző, Ferenczi Sebestyén így fogalmazott:
„Egy kicsit más érzés van bennem, mint az írásbeli előtt. Szerintem teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen kérdések lesznek.”
Az unatkozó diákok különféle képpen ütötték el az időt, a sorukra várakozva. Beszélgetni kezdtek, barátságok szövődtek. Mások csöndesen sétálgattak, olvastak, de volt, aki a zongorához ülve adott magánkoncertet a jelenlévőknek.
Bár a diákok az ország különböző részeiről érkeztek Újpestre, megtalálták a közös hangot.
„Zalaegerszegről jöttem, szeretek Pestre járni, ez pedig egy országos verseny, így büszkeséggel tölt el, hogy részt vehetek rajta. Eléggé vonz a könyvek világa, mert olvasni szoktam, sokat. Most vagyok itt másodszor, de nem gondoltam volna, hogy idáig eljutok az első alkalommal. Akkor éreztem a megyei döntőt, hogy elég jól sikerült, de nem hittem, hogy ennyire jó lett. Szeretnék javítani az eredményemen, így, hogy már van benne egy kis tapasztalatom –mondta Ferenczi Sebestyén.
Mivel gazdagodik egy ilyen verseny győztese, mit adhat neki és az összes résztvevőnek ez az élmény?
„Három forduló van, egy iskolai, megyei, és ez itt az országos döntő, három forduló alatt gyakorlatilag több, mint ezer versenyzőt mozgat meg a verseny.
És az a tudat, hogy ezerből ebben a tanévben én voltam a legjobb, az azt gondolom, hogy eleve már egy főnyeremény. Természetesen pénzjutalom is van, 50 ezer forintos könyvvásárlási jutalmat kap, például az első helyezett. Mindenféle hosszú időtartamon keresztül tartó verseny győztesének lenni, az önmagában egy nagyon nagy boldogság, egy jó érzés. Ez természetesen szubjektív dolog, de szerintem ez az egyik legfontosabb. Mégis, a részvétel is fontos ezen a két napon, egyfajta jutalom, nem csak azért, mert nem kell suliba járni, ezen a hétfőn-kedden, ami természetesen egy normális tanítási nap. A vidékiek számára nyilván egy érdekes dolog Budapest meglátogatása, de a helyieknek is tudunk olyan programokat mutatni, amire nem biztos, hogy egyébként eljutnának, mint például a Könyves Kálmán Gimnázium csillagvizsgálója.”-fejtette ki hosszan Tolnai József a témát.