Az Iskolai könyvtárak világhónapja alkalmából szervezett nemzetközi könyvjelzőcsere program részeként a mi diákjaink az ausztráliai Marcellin College diákjaitól kaptak könyvjelzőket.
Köszönjük!
A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
A csillagainkban a hiba – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.
KURT VONNEGUT (1922-2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai modern irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus humorán generációk nőttek és nőnek fel a mai napig.
Barabási Albert-László könyve, mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása.A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán.
A hetvenes évek Budapestjén, ahol egyetlen nap maga az örökkévalóság, Dobrovics, a pályakezdő író, miután felvetődik, hogy egyik barátjával talán testvérek, nyomozni kezd az illető apja után. Újabb és újabb titkok derülnek ki. A negyvenes évek Budapestjén, ahol csak egy nap az élet, és egyre közelebb van a háború, az aranyifjak körülrajongják a lenyűgöző szépségű Vadnai Bébit. Vajon a titkok mélyére tud-e pillantani Dobrovics? És ha igen, akkor mit lát meg ott? Szerelem és gyűlölet hogyan váltakozik újra meg újra?
A nevem Budo. Öt éve vagyok életben. Öt év nagyon hosszú idő valakinek, aki olyan, mint én. A nevemet Maxtől kaptam.Ő az egyetlen ember, aki lát engem. Azt tudom, amit Max tud, de néha nála többet is. Tudom, hogy Max veszélyben van.És azt is tudom, hogy én vagyok az egyetlen, aki megmentheti őt.”Szívfacsaró és szívmelengető könyv Matthew Dicks regénye kamaszoknak és felnőtteknek a szeretetről, a hűségről és a képzelet erejéről – gyönyörű történet mindazoknak, akiknek volt már igaz barátja…akár valós, akár képzeletbeli.
Körner András könyve a 19. század második és a 20. század első felében Magyarországon élt zsidók mindennapi életének fizikai körülményeit – a külsejüket, lakóhelyüket és kenyérkereső tevékenységüket – mutatja be korabeli fényképek segítségével.
S hogy miért kettős verseskönyv? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetelen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át. A többi csak játékosság, teremtő szómágia, töprengő aggódás a hatalmas színház, azaz a voltaképpeni világ sorsa felett. Szerző: Kovács András Ferenc
Akunyin a Cár könyvtára című regényében a mai Oroszországról éppoly izgalmasan mesél, mint a XVII. századi muszkákról, és hőse, Nicholas nem hoz szégyent nagyszerű ősére, Eraszt Fandorinra – ő is különleges leleménnyel menekül meg a legreménytelenebb helyzetekből, s közben egy szép tatár–orosz nőnek is elcsavarja a fejét.
Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté.
Krusovszky Dénest, a fiatal generáció kiemelkedő alkotóját eddig költőként ismerhettük. A fiúk országa az első novelláskötete: nem szárnypróbálgatás egy új műfajban, nem egyszeri kaland, mert a szerző máris kész prózaíróként lép elénk. Pontos történeteket alkot fiúkról és férfiakról. Problémaérzékeny, éles a tekintete: legyen szó egy család széthullásáról, a párkapcsolatok dinamikájáról, a művészi ambíciók és a polgári élet összeegyeztetésének nehézségeiről.
Tíz különleges gyerek és egy különleges madár menekül három evezős csónakon 1940. szeptember 4-én Cairnholm apró szigetéről a walesi szárazföld felé, amikor csatahajók bukkannak fel a láthatáron. Csakhogy a gyerekek nem háború elől, hanem a hétköznapi emberek által elképzelni sem tudott szörnyek, az üresrémek elől szeretnének biztonságot találni egy újabb (vagy régebbi) időhurokban, ahol ugyanazt a napot kell megélniük az idők végezetéig, de nem fenyegeti őket sem öregség, sem betegség, sem ellenség. Gondviselőjük, oltalmazójuk, az alakváltó Vándorsólyom kisasszony a szörnyek elől menekülve madáralakot öltött, szárnya megsérült, így se repülni, se újra emberi alakot ölteni nem képes. Ha sürgősen nem segít rajta egy hozzá hasonló, a különleges képességekkel megáldott/megvert gyerekeket oltalmazó madár-asszony, soha többé nem válhat emberré. Ifjú védencei mindent megtesznek érte, ám a háború sújtotta brit földön nemcsak német katonák, de vérszomjas lidércek és üresrémek is nyüzsögnek.
Lebilincselő és kivételesen bátor hangú nagyregény Észtország II. világháború alatti és utáni megszállásáról, az ellenállásról, a kollaborációról, a szerelemről és egy tragikus házasságról. A Baltikumban járunk, de a sodró lendületű történet játszódhatna bárhol a keleti tömb országaiban, ahol a történelem tapinthatóbban gázolt bele az emberek életébe, mint a Föld más szegleteiben.
(forrás: bookline.hu)
Elkészültek a könyvjelzőink. A 7.d-sek nagyon lelkesek voltak. Holnap adjuk postára a remekműveket, Ausztráliába fogjuk küldeni, a Marcellin Collage diákjainak. A könyvjelzők hátuljára rövid személyes üzeneteket, e-mail címeket írtak diákjaink, reméljük, kialakul majd néhány kapcsolat egy távoli földrész hasonló korú diákjaival. 🙂
Világszerte októberben ünneplik az iskolai könyvtárak hónapját. Mi ebben az évben nemzetközi könyvjelzőcserében veszünk részt. A 7.d-sek által elkészített könyvjelzőket a világ valamelyik másik országának középiskolás diákjai fogják megkapni, és hozzánk is érkezik majd egy csomag. Izgatottan várjuk, vajon kik lesznek a partnereink? Az elészült munkákat majd itt is bemutatjuk.
Szeptember elején a Hegyvidék Galériában láthattuk a Gondolatok a könyvtárban 4. című kiállítást, melynek Széchy Beáta, a Hungarian Multicultural Center alapító igazgatója volt a kurátora. (Persze itt is Könyveses öregdiákba botlottam, Hanka Nóra a galéria egyik kiállításszervezője 🙂 A HMC minden évben számos külföldi művészt lát vendégül Csopakon művésztelepükön. Tavalyi és idei munkáikból állt össze ennek a kiállításnak az anyaga. A tárlaton magyar és külföldi művészek „könyv-objektjei”, „könyvszobrai”, „művészkönyvei” szerepeltek. Egy könyvtáros számára érdekes találkozás volt ez, hiszen mi a könyvet egész más létezési formájában ismerjük, a klasszikus értelemben használjuk, gyűjtjük, olvassuk. Itt viszont képzőművészeti tárgy vált belőlük. Furcsa volt látni az „átváltozott” könyveket, a szétvágott, lezárt, anyagként használt könyveket. Először talán riasztó is, aki a könyveket szereti, vigyáz rájuk, óvja a sérüléstől, azt gondolja, szentségtörés így hozzájuk nyúlni. De az első meghökkenés után a látogató azon kezd gondolkodni, mit akar kifejezni ezzel a művész, miről is szól ez az egész?
A művészkönyv képzőművészek által alkotott egyedi, vagy kis példányszámú speciális könyv. Műfaja a 20. században született meg. A hatvanas években kezdődött virágkora, amely napjainkig nyomon követhető. A tárgyművészettel rokon, amikor a művészek kiemelték a tárgyakat megszokott környezetükből, újraértelmezték, átírták azok szerepét, valamilyen többlettartalmat hozva így létre. De a könyv esete speciális, mert bármilyen formában, anyagban – fában, öntvényben, papírban is látjuk viszont, mindig hordozza az ember gondolati szubsztanciájának, lényegének üzenetét, ahogy a hagyományos könyv is ezt jelenti számunkra.
Magyarországon 1993-ban alakult meg a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága. Azok a művészek a tagjai, akik képzőművészeti alkotásaikban sokszor használják a könyvet mint tárgyat, motívumot.( Tudtátok, hogy Farkas Rita tanárnő is a tagja?) Ezen a kiállításon a külföldi művészek mellett az ő munkáikkal is találkozhattunk.
Pataki Tibor Párnakönyvek című alkotása triptichon, három párnába ágyazott könyvvel emberi kapcsolatok történetét meséli el.
Széchy Beáta Lélekharang című objektjének keletkezéséről azt mondja, egy egyszerű ipari vákumozótól kapta az inspirációt.
Fehér keretben lévő „leszívott” könyvei viszont már nem emlékeztetnek ipari eredetükre, szublimálódott, átlényegült könyveket látunk, a hófehér üresség a középen lengő „harang-nyelvvel” további asszociációkat kelt bennünk.
Barabás Márton a partitúra könyvet változtatta át, zongorabillentyűkkel ötvözte, így még inkább erősítette a kottának a zenéhez való tartozását.
Kovács Péter Balázs már-már kő-tömbbé változtatta édesapja egykori könyveit, aranyszalaggal átkötve, lezárva kinyithatatlanná tette. Ez már a múlt része, nem használható többé eredeti funkciójában.
Képzőművészet és irodalom találkozása – zavarba ejtő, gondolkodtató, inspiráló találkozás. Mit jelent ma a könyv világa? Meddig tudjuk megőrizni? Szükség van-e még rá?
P.Szabó Melinda
(fotók: Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina)
Íme néhány film az új beszerzéseinkből. Van közte digitálisan felújított klasszikus, extrákkal, színházi közvetítés felvétele, a tudományos-fantasztikus irodalom és a humor, a paródia örökbecsű darabja. Nézzétek!
A versposztoló Facebookos hullámból kiderült, az irodalomra igenis van igény. Ha inspirált a versdömping, és kicsit jobban megismerkednél a kortárs magyar irodalommal, de nem tudod, hogyan kezdj neki, az alábbi oldalak segíthetnek a tájékozódásban.
Idei antológiánk már megvásárolható. A képre kattintva az Underground Kiadó oldalán online megrendelhető a kiadvány.