Könyvajánló

dicksKedves Olvasók!

A 2015-ös év első posztját egy diákunk írta.

Az alábbiakban Kiss Betti könyvajánlását olvashatjátok.

Ha bárki úgy gondolja, ő is szívesen ír ilyet, várom, megjelentetjük írását itt a könyvtár weboldalán.

Matthew Dicks

Egy képzeletbeli barát naplója

¸¸Ahhoz kell a legnagyobb bátorság, hogy úgy merj kimozdulni minden egyes nap, hogy közben önmagad maradj, amikor pedig tudod, hogy senki nem szereti azt, amilyen vagy.˝

A figyelemfelkeltő borító valójában nagyon komoly témát takar.A rajzolt,első látásra harmonikus , idillinek gondolt képen  hamar észrevehetünk egy magányosan libikókázó kisfiút – pedig a libikókával csak párban lehet játszani.De ha jól megnézitek,a borítón még egy valakit lehet látni.

A könyv főszereplője Budo, a kilenc éves Max Delaney képzeletbeli barátja. Max nem olyan,mint a többi gyerek. Nincsenek barátai, és nem fogadják el a szülei sem. Egyedül van, így teremt magának egy képzeletbeli barátot, Budot. A képzeletbeli barátok igen sokfélék tudnak lenni, mindössze három közös tulajdonságuk van:
1.Nem tudnak az emberi világgal kapcsolatba kerülni.
2.Csak a kitalálójuk látja őket (és persze a többi képzeletbeli barát) .
3.Meghalnak, ha kitalálójuk nem hisz már többé bennük.

Budo jóval emberszerűbb, mint a legtöbb kitalált lény.Tud járni, beszélni, gondolkodni,sőt a falakon is keresztül tud menni,illetve sosem alszik.Fél a haláltól, attól, hogy Max egy napon felnő, és nem fog már többé hinni benne. Egy nap Maxet elrabolják, és Budo az egyetlen, aki tudja, hogy hová került. Megismerjük belső vívódásait, és végül egy perc alatt kell eldöntenie, hogy önmagát, vagy Maxet fogja-e megmenteni.
Miután elolvastam a regényt,hosszú percekig csak ültem némán a lámpafénynél, és a könyvet forgattam a kezemben.Nem lehet szavakkal kifejezni azt, amit akkor éreztem. Egyszerre sírtam és nevettem, voltam csalódott és határtalanul boldog. A regény megtanít arra, hogy mindennek a világon csak a képzelet szabhat határokat – ha megteremtesz valamit a belső világodban,az valósággá tud válni.A könyv egyszerre szól a barátságról, odaadásról, szeretetről, önfeláldozásról és az elmúlásról, az abszolút gonoszság létezésének kérdése is beleszövődik a történetbe.A halál idővel minden embert elkezd foglalkoztatni – hiszen nem tudjuk, mi vár a halálon túl, és tulajdonképpen milyen is az egész. Az emberek félnek attól, amit nem ismernek, és emiatt nem is beszélnek róla. Sokan az életet tartják pont emiatt feleslegesnek – minek élni, ha egyszer úgyis meghalunk ? A regény megmutatja,hogy az életnek igenis van értelme, még egy képzeletbeli barát esetében is.

 

¸¸ A szörnyetegek rémes lények, de azok a legeslegrémesebbek, akiken nem látszik, hogy szörnyetegek. ˝

 

 ¸¸Bárcsak lenne mennyország! Ha tudnám, hogy van mennyország, akkor tutira megmenteném Maxet. Akkor nem félnék, mert tudnám, hogy van egy hely, ahol majd várnak. Egy másik hely. De nem hiszek abban, hogy van mennyország, főleg nem a képzeletbeli barátok számára. Ha van is mennyország, az az embereké, akiket Isten teremtett. Engem azonban nem Isten teremtett, hanem Max.˝

 

                                                                                               írta: Kiss Bernadett, 11.B

 

 

A bejegyzés kategóriája: könyvajánló, kortárs irodalom
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..